Sokan csak egy akváriumot látnak a szoba sarkában, de szerintem ez egy potenciális versenypálya. Amikor először jutott eszembe az E-sport a víz alatt: Így építsd meg saját távirányítható mini-tengeralattjáród a nappali akváriumába és versenyezz a barátaiddal! ötlete, a barátaim csak mosolyogtak. Aztán meglátták az első prototípust, ahogy kecsesen manőverez a vízinövények között, és hirtelen mindenki tengeralattjáró-mérnök akart lenni. Nem kell hozzá mérnöki diploma, csak egy kis kíváncsiság és pár délután a garázsban.
Az egész projekt lelke a súlypont és a tömítés. Ha az elektronika beázik, az a játék végét jelenti, szóval itt nem spórolhatsz az odafigyeléssel. Egy pici tengeralattjáró építéséhez nem kellenek ipari alkatrészek, bőven elég pár apró motor és egy mikrokontroller.
A meghajtást általában három kis egyenáramú motorral oldom meg. Kettő felel a vízszintes irányváltásért, mint egy tanknál, a harmadik pedig a merülésért vagy emelkedésért. A vázhoz a legegyszerűbb egy átlátszó akril csövet választani, mert így látod, mi történik belül, és a vízszigetelés is könnyebben megoldható a két végén lévő gumitömítésekkel.
Válassz könnyű, mégis merev anyagokat a vázhoz, hogy a felhajtóerő ne okozzon gondot.
A kábelátvezetéseket szilikonnal vagy kétkomponensű epoxigyantával zárd le, mert a víz minden apró résen utat tör magának.
A súlyelosztásnál figyelj arra, hogy az akkumulátor minél mélyebbre kerüljön, így a gép stabil marad és nem fog a saját tengelye körül forogni.
A távirányításnál a víz az első számú ellenségünk. A rádióhullámok, amiket a hagyományos drónok használnak, a vízben pár centi után elnyelődnek. Éppen ezért az akváriumos tengeralattjárók világában két irányba indulhatsz el. Az egyik a vezetékes megoldás, ahol egy vékony szalagkábel köti össze a gépet a kontrollerrel. Ez biztos kapcsolatot ad, és nem kell aggódnod a hatótáv miatt.
A másik lehetőség az infravörös vagy ultrahangos vezérlés, de ez sokkal több kísérletezést igényel. Én az egyszerűbb, kábeles megoldásra szavazok, ha versenyezni akarunk, mert ott minden milliszekundum számít.
Használj vékony, rugalmas vezetéket, ami nem akadályozza a tengeralattjáró mozgását a díszek között.
A kontrollerhez egy olcsó joystick modul tökéletesen megteszi, amit egy egyszerű Arduino vagy hasonló vezérlőhöz kötsz.
A programozásnál érdemes exponenciális görbét beállítani a motorokhoz, így finomabban tudsz majd manőverezni a sziklák között.
Ha már kész a gép, eljön a szórakozás ideje. A nappali akváriumát érdemes egy kicsit átalakítani. Építs akadálypályát műanyag csövekből, amiken keresztül kell úszni, vagy használj karikákat, amiket a dekorációhoz rögzítesz.
A versenyzéshez a legjobb egy időmérő rendszert felállítani. Nem kell bonyolult dologra gondolni, elég, ha valaki egy stopperrel figyeli az időt, amíg a tengeralattjáró végigmegy a kijelölt útvonalon. Ha többen vagytok, csinálhattok kieséses bajnokságot.
Helyezz el egy kis LED-et a gép orrában, így sötétebb vízben vagy esti futamokon is látod, hol jár a járműved.
Az akvárium tisztaságára figyelj, mert a vízben kavargó szemcsék rontják a láthatóságot, ha kamerát is építesz a gépbe.
A biztonság kedvéért mindig legyen egy gyorsan elérhető kis háló a kezed ügyében, ha a technika mégis cserben hagyna és menteni kellene a modellt.
Sokszor előfordul, hogy az első tesztkör nem úgy sikerül, ahogy tervezted. A gép esetleg az oldalára dől, vagy nem akarja az igazat adni a merülés. Ne keseredj el, ez hozzátartozik a folyamathoz. Én napokig küzdöttem azzal, hogy az egyik motorom folyamatosan szivárgott. Végül egy egyszerű o-gyűrű csere megoldotta a problémát.
A víz alatti építkezésben az a legjobb, hogy folyamatosan finomíthatod a gépet. Lehet, hogy ma még csak egyenesen úszik, de jövő héten már egy apró markolókarral is felszerelheted, amivel kincseket vadászhatsz az aljzatról.
Érdemes naplót vezetni a beállításokról, hogy tudd, melyik súlyozásnál viselkedett a legjobban a gép a vízben.
A motorok élettartamának növelése érdekében minden vizes bevetés után öblítsd át őket tiszta vízzel, főleg ha az akváriumodban valamilyen sókeveréket használsz.
Ha a barátaiddal versenyeztek, kössétek ki, hogy csak saját építésű gépekkel lehet indulni, így a fejlesztés és a tuningolás izgalma megmarad a közös játékban.
Az egész folyamat során arra jössz rá, hogy a víz alatti fizika mennyire más, mint a levegőben mozgó drónoké. A felhajtóerő, az áramlások és a vízi akadályok olyan kihívást adnak, amire nem is gondolnál. Az építés öröme mellett pedig az az igazi siker, amikor a nappali csendjében a tengeralattjáród észrevétlenül siklik el a halak között, miközben te a kontrollerrel a kezedben próbálod megdönteni a saját körrekordodat. Fogj egy csavarhúzót, nézz körül a garázsban, és kezdd el a tervezést, mert a vizespálya már vár.